2014. június 30., hétfő

A vizuális napirend

Amikor nagyon enyhe az autizmus egy gyermeknél, vagy csak néhány autisztikus tünet van egyéb idegrendszeri éretlenségből származó tünetekkel, tanulási problémák, stb., akkor hajlamosabb az ember inkább az utóbbiakkal foglalkozni. Ennek sokféle oka van.

Egyrészt nagyon kevés az autizmusra specializálódott gyógypedagógus, és kicsi az esély, hogy pont egy ilyen szakemberhez sikerül eljutni, amikor van egy csomó homályos tünet.
Másrészt a laikus gondolkodás a tanulási képességeket, mozgást, beszédet sokkal fejleszthetőbbnek érzi, itt látványosabbak az eredmények, mint a spektrumon.
Harmadrészt enyhe esetben nagyon nem egyértelmű, hogy most akkor mi is autisztikus vonás a gyermeknél és mi nem. Ilyenkor ha több szakember megnézi a gyerkőcöt, előfordul, hogy egy-kettő azt mondja, pl., hogy ez nem is autizmus, csak pl. idegrendszeri éretlenség. Ebbe nagyon sok szülő (eleinte én is) belekapaszkodik, és inkább elindul más úton. Ez nem baj, hiszen az általam is tárgyalt egyéb módszerek (TSMT tornahomeopátiaGAPs diéta, egyéni és kiscsoportos gyógypedagógiai fejlesztés, agykontroll, stb.) hatalmas fejlődést, akár teljes gyógyulást is hozhatnak a gyermeknél (ezt a hivatalos irány képviselői közül még kevesen mondják ki, viszont pszichiátertől már hallottam olyat, hogy az autizmus "kinőhető").

Viszont amíg megvannak a tünetek, néhány autizmus-specifikus módszer rendkívül nagy segítség tud lenni. És attól mert elmegyünk egy autizmusra specializálódott gyógypedagógushoz és alkalmazzuk ezeket a módszereket, lehet hinni a teljes gyógyulásban.

A vizuális napirendben eleinte én sem hittem, mivel nem értettem pontosan a mechanizmusát. Nem értettem, hogy az én okos, beszélni tudó, tökéletes memóriával rendelkező gyermekemnek minek kellenek képkártyák, hiszen pontosan tudja, hogy  mikor mit csinálunk, melyik nap mi a program. Az óvónők is úgy gondolták, hogy ez felesleges (érthető, hiszen ők sem ismerték a módszert).
 Pár évvel később egy olyan gyógypedagógus magyarázta el és tanította be nekünk ezt az egészet, aki nemcsak súlyos, hanem nagyon spektrum szélén lévő autistákkal is foglalkozik, önálló, teljes életre képes felnőtt aspergeresekkel is.
A vizuális napirend az én olvasatomban:
Mindenki számára fontos az, hogy körülbelül átlássa a napját, hetét, mindenkit megnyugtat, kiegyensúlyozottabbá tesz, ha körülbelül bejósolhatónak érzi élete eseményeit, illetve ha fel van készülve a váratlan változásokra (sokan ezért tartunk magunknál határidőnaplót). Ez az autizmussal élőknél még inkább így van, még fontosabb a nap strukturáltsága, átláthatósága. Közülük sokan nehezebben dolgozzák fel a külvilág ingereit (az én fiam is) és rengeteg energiát vesz igénybe a nap eseményeinek "átlátása", fejben tartása. A képkártyás rendszert a gyógypedagógus a gyerkőccel, szülőkkel együtt készíti el, választja ki, személyre szabott, variálható, a gyermek önállóan is tudja használni (pl. az iskolában), később mobiltelefonra tölthető az egész, diszkréten tudja használni a kamasz gyermek is.
Saját tapasztalatom: a vizuális segítség
valóban nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá tette a fiamat, illetve nőtt a feladattudata is, rugalmassága is, egyértelműbbé vált számára, hogy mit várunk el tőle.
Nagyon fontos, hogy forduljunk szakemberhez a vizuális segítség bevezetéséhez, mert ez egy sokkal összetettebb, szerteágazóbb rendszer, mint amennyire most röviden, laikusként leírtam, és gyógypedagógus tudja személyre szabni!
Bővebb információ:
Autizmus Alapítványnál
itt
nagyon részletesen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szia!
Szeretném, ha megjegyzéseiddel, hozzászólásaiddal segítenél nekem kitalálni, hogy mi is az, ami az olvasóimat legjobban érdekli, mi is az, amiben segíteni tudnék?